2. bejegyzés2011.09.28. 21:41, Niki
"Aludtam, és azt álmodtam, hogy az élet öröm.
Felébredtem, és láttam, hogy az élet: kötelesség.
Teljesítettem a kötelességemet és lám, az élet örömmé vált."
Igen érdekes egy idézet, de igaz :)) Én is valahogy így vagyok.
Végzős vagyok gimiben és majd bele gebedek, annyit kell tanulnom... Reggel felkelek ismétlek, suliban dogák, felelések, hazajövök tanulok tanulok tanulok... aztán újra kezdődik és van, hogy ez megállás nélkül napokon kereszül így megy.
De megéri ! :) Mert csak akkor csinálhatom azt amit imádok, akkor járhatok edzésre és meccsekre, ha jól tanulok. Valamit valamiért.
1. bejegyzés2011.09.28. 20:36, Niki
Nem is tudom miért indítottam blogot... csak unatkoztam. xdd
De ha már így alakult megosztom a "világgal" mindennapi küzdelmeimet az álmaimért :)
Egy 17 éves lány vagyok, olyan helyen élek, ami valahol az Isten háta mögött található lehetőségek és "menekülési útvonal" nélkül, nem csoda hát, hogy sokáig csak sodródtam célok nélkül, hazajöttem és csak beültem a gép elé estig, majd aludtam, felkeltem, és kezdődött minden előlről. De ez egy ideje megváltozott.
Nos kinézetre nem gondolnád, hogy külsőségekre és más véleményére (kivéve az edzőm) mit sem adva küzdök és edzek, hogy jó focista lehessek. Divatosan öltözöm, hosszú szőke hajam van és zöld szemem, szép arc és alak. Sokan elsőre simán le plázacicáznának :))
De amikor a pályára lépek nem létezik semmi... csak a Labda és Mi.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
